Gyűjtőköri Szabályzat
Gyűjtőköri Szabályzat
I. A KÖNYVTÁR FUNKCIÓRENDSZERE
- A könyvtár típusa
a) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Kari Könyvtár és Gyógypedagógia-történeti Gyűjtemény állami egyetem könyvtára, kari könyvtár, tudományos és szakkönyvtár, nyilvános könyvtár. Fenntartója az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar ; közvetlen felügyeletét a Kar tudományos ügyekért felelős dékánhelyettese látja el. Szakmai felügyeletét a Könyvtári Tanács látja el, mely az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálata (EKSZ) operatív vezető testülete.
b) Alapfeladatait az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről rendelkezései határozzák meg:
§ mindenki által használható,
§ helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek,
§ gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja,
§ tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól,
§ biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését,
§ részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében,
§ biztosítja az elektronikus könyvtári dokumentumok elérhetőségét,
§ a könyvtárhasználókat segíti a digitális írástudás, az információs műveltség elsajátításában, az egész életen át tartó tanulás folyamatában,
§ segíti az oktatásban, képzésben részt vevők információellátását, a tudományos kutatás és az adatbázisokból történő információkérés lehetőségét.
- A könyvtár tevékenysége
a) felsőoktatási könyvtár
b) tudományos és szakkönyvtár
c) nyilvános könyvtár
d) kari könyvtár
- A könyvtár állományszervezési stratégiáját meghatározó tényezők
a) a Karon oktatott és kutatott tantárgyak köre;
b) a könyvtár gyűjteményének meglévő adottságai;
c) a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében meghatározott feladatok
d) Az EKSZ tagkönyvtárainak gyűjtőköri megállapodása
II. GYŰJTŐKÖRI INDOKLÁS
- A Könyvtár gyűjtőkörének szakterületi megoszlása
Fő gyűjtőkör
Fogyatékosságtudomány és a gyógypedagógia:
§ magyarországi szakirodalma teljességre törekedve; külföldi szakirodalma válogatva,
§ a fogyatékos emberekkel foglalkozó szépirodalom,
§ a karon oktatott tantárgyak kötelező és ajánlott irodalma,
§ a kar saját kiadású kiadványai,
§ a karon végzett hallgatók szakdolgozatai, záródolgozatai (csak a jó és jeles érdemjegyűek),
§ a kar oktatóinak munkái,
§ gyógypedagógiai iskolák tankönyvei
§ fogyatékosságtudomány és a gyógypedagógia tudománytörténeti művei.
Mellékgyűjtőkör
a., A gyógypedagógia határterületeinek válogatott szakirodalma
§ Pszichológia: általános, differenciál-, egészség-, fejlődés-, iskola-, játék-, klinikai, kognitív, kriminál-, művészet-, neuropszichológia, nevelés-, személyiség-, szexuál-, szociál-, tanácsadás pszichológiája.
§ Pedagógia: gyermek- és ifjúságvédelem, integrált nevelés, közoktatás, neveléselmélet, nevelésfilozófia, nevelésszociológia, neveléstörténet, nevelési módszerek, oktatáskutatás, oktatásmódszertan, oktatáspolitika, óvodapedagógia, pedagógiai irányzatok, szexuálpedagógia.
§ Orvostudomány: általános és személyi higiéné, anatómia, élettan, kórtan, orvosi rehabilitáció, pszichiátria, terápiák.
§ Nyelvtudomány: általános nyelvészet, fonetika, jelnyelv, neurolingvisztika, pszicholingvisztika, szociolingvisztika.
§ Társadalomtudomány:: szociológia, szociálpolitika, jogtudomány, közgazdaságtudomány, különösen a fogyatékossággal összefüggő munkák.
§ Zenetudomány: a hallgatók felkészülését segítő művek.
b., Gyermekirodalom: a hallgatók felkészülését segítő ismeretközlő és szépirodalom.
c., Szépirodalom: a magyar és világirodalom művei, válogatva.
d., Általános tájékoztatáshoz szükséges kézikönyvek, enciklopédiák, adattárak, szótárak. e.,Az alapműveltséghez kapcsolódó művek, válogatva.
- A gyűjtemény mélysége, nyelvi és időbeli határai
a., Teljességre törekvően gyűjti (az oktatás és a kutatás igényeihez igazodóan):
§ a fogyatékosságtudomány, és a gyógypedagógiai magyarországi szakirodalmát
§ a gyógypedagógiai határterületeinek segítő kézikönyveit, adattárait, monográfiáit, lexikonjait és szótárait,
§ a fogyatékos emberekkel foglalkozó szépirodalom reprezentáns műveit,
§ a Kar oktatóinak az ELTE-n megvédett PhD disszertációit,
§ a Kar oktatóinak a gyűjtőkörbe illeszkedő munkáit, doktori értekezéseit
§ a Kar oktatástörténetére vonatkozó kiadványokat,
§ a Kar saját kiadású kiadványait
.
b. Válogatva gyűjti:
§ a mellékgyűjtőkörébe tartozó tudományterületek tudományos igényű kiadványait,
§ fogyatékosságtudomány és a gyógypedagógia tudománytörténetének irodalmát
§ a karon végzett hallgatók szakdolgozatait, záródolgozatait,
c. Nyelvi határok:
§ a könyvtár elsődlegesen magyar nyelvű dokumentumokat gyűjt,
§ a világnyelveken megjelent művek esetében a fő gyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat válogatva gyűjti.
d., Időbeli határok:
§ folyamatosan szerzi be a kurrens hazai és külföldi kiadású szakirodalmat
e., Visszamenőlegesen gyűjti:
§ a Kar és jogelődjének történetével kapcsolatos dokumentumokat,
§ új szak, tudományos kutatási irány alapirodalmát,
§ a hiányzó vagy elveszett köteteket, sorozati tagokat, időszaki kiadványok számait,
§ példánykiegészítés céljából a gyűjtőkörbe tartozó kiadványokat az olvasói igényeknek megfelelően.
- A gyűjtés dokumentumtípusok információhordozók szerinti meghatározása
A könyvtár a gyűjtőkörébe tartozó műveket a dokumentum típusától függetlenül gyűjti.
- Az állománygyarapítás módjai
a) Vétel: magába foglalja a kurrens és a retrospektív, a hazai és a külföldi kiadású dokumentumokat valamennyi dokumentumtípus szerint.
b) Csere: belföldi és külföldi kiadványcsere-kapcsolatokra épül.
c) Ajándék, hagyaték: a térítésmentesen felajánlott dokumentumok köre, gyűjtőkörnek megfelelően.
d) Egyéb forrásból származó dokumentumok: szakdolgozatok, doktori disszertációk, a Kar saját kiadványai, egyetemi belső dokumentumok, amelyeket a könyvtár megőrzés, használat céljára szerez be.
- Az állománygyarapítás forrásai
a) a Könyvtár éves költségvetése
b) a Könyvtár saját bevétele
c) pályázatok
d) egyéb támogatás
- A gyarapítás mértéke, példányszámok megállapítása
Az egyetemen bármilyen pénzügyi forrásból vásárolt szakirodalom a könyvtári állomány részét képezi.
A könyvtári állomány mennyiségi és minőségi fejlesztését a tervszerű állománygyarapítás elvei alapján az alábbi szempontok határozzák meg:
- A fő gyűjtőkörbe tartozó magyar nyelvű szakirodalom példányszámát a lehetséges felhasználók száma alapján kell megállapítani. A fogyatékosságtudomány és a gyógypedagógia magyarországi szakirodalmából min. 3 példány, amelyből 1 példányt archivál.
- A kötelező tananyag, jegyzet gyarapítási példányszámát a lehetséges felhasználók száma alapján kell megállapítani.
- A mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok példányszámát a lehetséges felhasználók száma alapján kell megállapítani.
- A könyvtár minden újonnan megjelenő kari kiadványból 7 példányt kap térítésmenetesen.
§ Régi kiadású, nehezen hozzáférhető dokumentumok példányszáma egyedi döntés alapján határozható meg.
- Megőrzés, állományapasztás
A fogyatékosságtudomány és a gyógypedagógia tárgyához tartozó minden magyar nyelvű dokumentum 1 példányát az archív gyűjteményben helyez el, amelyet nem selejtez.
a) A könyvtár tartósan őrzi meg:
- A fő, valamint a mellék gyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat (típustól függetlenül)
- A muzeális dokumentumokat
- a különgyűjtemények dokumentumait.
b) A könyvtár időlegesen őrzi meg:
- a nagy példányszámban sokszorosított, oktatáshoz szükséges tananyagot, füzeteket,
- az egyedi elbírálás alá eső időszaki kiadványokat,
- tanfolyami záródolgozatokat.
c) Állományapasztás:
- A feleslegessé vált vagy elhasználódott dokumentumok kivonásakor, és a tervszerű állományapasztáskor a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.
Az állományból történő törlés szakmai szempontjai a modern állomány esetén
Rendszeresen ki kell vonni az állományból
- a tartalmilag elavult,
- a fizikailag megrongálódott
- az intézmény képzési profiljának, tantárgyszerkezetének megváltozása miatt fölöslegessé vált dokumentumokat.
Az állományból történő törlés szakmai szempontjai a muzeális állomány esetén
Muzeális dokumentumot a szerzeményi állomány-nyilvántartásból csak akkor lehet törölni,
- ha az kétséget kizáróan megsemmisült,
- ha másik közgyűjteménybe került.
Az elveszett dokumentumot nem lehet törölni, kizárólag az elvesztés tényét kell rögzíteni. Az alábbi dokumentum törlésére kizárólag jegyzőkönyv melléklésével kerülhet sor:
- az 1851 előtt Magyarországon megjelent könyvtári dokumentumok,
- az 1851 előtt külföldön megjelent hungaricumok,
- az 1800 előtt külföldön megjelent dokumentumok.