A biológiai érés és tapasztalat hatása serdülőkorban
A serdülőkor a fejlődés kritikus periódusa, ugyanakkor keveset tudunk arról, hogy az egyes készségeket milyen mértékben befolyásolja ebben az életkorban a biológiai érés és a tapasztalat. Ezt jól illusztrálja, hogy a tanév első napján egy elsőéves gimnazistákkal teli osztályterembe lépve különös érzés fogja el az embert, amikor a különböző magasságú, eltérő viselkedéssel, társas és érzelmi viszonyulással és különböző szintű kognitív képességekkel rendelkező diákokra pillant. Ennek főleg az az oka, hogy a serdülőkori fejlődést nem egyszerűen az idő múlása diktálja, hanem egyértelműen függ a pubertás kezdetétől is, amiben nagymértékű egyéni változatosság figyelhető meg. Annak ellenére, hogy a pubertás kezdetének variabilitása a fejlődési trajektóriákban is eltéréseket okoz, a szakma korábbi kutatásai kevéssé kontrollálták ezt a változót.
Dr. Berencsi Andrea, az ELTE BGGYK Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet Szomatopedagógia szakcsoport docense karunk képviseletében részt vesz a Dr. Kovács Ilona akadémikus által vezetett MTA-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport munkájában. A kutatócsoport egyik célja, hogy a biológiai érés és a tapasztalat hatásait egymástól függetlenül vizsgálja a többféle készség esetén a serdülőkorban. A témához kapcsolódva három rangos publikáció is napvilágot látott a közelmúltban.
A rangos Nature Scientific Reports folyóiratban megjelent szakcikk mutatja be a kronológiai és biológiai kor független hatásainak vizsgáltatát a kognitív képességekre, melynek során a kutatócsoport ultrahangos csontkormérést vezetett be a biológiai érettség mérésére. Eltérő csontkorral rendelkező résztvevők kognitív teljesítményét összevetve azt találták, hogy a biológiai kornak rendkívüli hatása van mind az IQ-ra, mind a specifikus kognitív képességekre. A biológiai kor szelektív hatását találták továbbá: azonos életkori csoporton belül az érettebb résztvevők munkamemóriája és feldolgozási sebessége magasabb szinten van, míg az azonos biológiai korú, de idősebb résztvevők verbális képességei jobbak. Eredményeik arra is rámutatnak, hogy a csontkor a serdülőkori fejlődés ígéretes jelzője lehet a jövőbeli serdülőkutatások számára.
Ultrasonic bone age fractionates cognitive abilities in adolescence
Ha hangszeren játszunk évek óta, ügyesebb lesz a kezünk? Első pillantásra talán evidenciának tűnik, hogy a hangszeres játékban való jártasság hozzájárul a kéz finommozgásaiban való jobb teljesítményhez. A kutatócsoport azt vizsgálta meg, hogy a különböző összetettségű kézmozgásokra milyen hatása van a hangszeres tapasztalatszerzésnek és a biológiai érésnek serdülőkorban. Az eredmények azt mutatták, hogy a zenei tapasztalatnak döntő hatása van az összetett finommozgásos feladatokban való teljesítésre, melyek során a kognitív igénybevétel nagyobb és távoli agyterületek összehangolt működését feltételezik. Meglepő módon a zenei tapasztalatszerzés nem befolyásolta a mozgásos teljesítményt az egyszerű, repetitív mozgások során. Ezt a típusú teljesítményt, a maximális finommotoros sebességet, az életkor és az érés együttesen határozták meg tipikus fejlődésű serdülők esetén, feltehetően a fehérállomány genetikailag vezérelt éréshez köthetően.
Musical training improves fine motor function in adolescents
Az emberi idegrendszer fejlődésének jelenlegi elméletei az agy érésének a hátsó területekről előre irányuló érési mintázatait hangsúlyozzák. Ez a forgatókönyv azonban jelentős agyi területeket hagy figyelmen kívül, amelyek nem vesznek részt közvetlenül az érzékszervi feldolgozásban és a viselkedésszabályozásban. A kutatócsoport az idegrendszer serdülőkori érésének neurális korrelátumait alvás során vizsgálta. A neurális plaszticitásban szerepet játszó, EEG vizsgálattal kimutatható alvási orsók vizsgálata során azt az eredményt kapta, hogy a felnőttkorban a frontális agyterületeken domináns lassú alvási orsók topográfiája a központi agyterületek felől az elülső agyterületek felé halad az érés során. Ugyanakkor a felnőttkorban a parietális eredetű gyors alvási orsók anatómiai lokalizációja a központi agyterületekről a hátsó agyterületek felé tart ebben az időszakban, egy elölről hátrafelé irányuló érési mintázatot követve. Ezek az eredmények bizonyítékot szolgáltatnak a gyors alvási orsók anatómiai lokalizációjának fokozatos hátrahelyeződésére serdülőkorban, és az emberi agy érésének elölről hátrafelé irányuló mintázatát jelzik.
Topographical relocation of adolescent sleep spindles reveals
a new maturational pattern in the human brain
Dr. Berencsi Andrea gyógytornász, humán kineziológus, PhD fokozatát kognitív idegtudományi területen szerezte. A Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet docense. Kutatási területe a fejlődési és tanulási plaszticitás, különös tekintettel a mozgástanulásra és a mozgásszabályozásra tipikus és atipikus fejlődés esetén.