Kutatásetikai engedélyeztetés

Kutatásetikai engedélyeztetés
Eddig kiadott kutatásetikai engedélyekA Tudományos és Kutatásetikai Bizottság a Kar tudományos tevékenységéhez kapcsolódó stratégiai, fejlesztési, koordinációs és adminisztratív ügyekben illetékes döntés-előkészítő és javaslattevő testület, amely feladatkörében - többek között - kutatásetikai engedélyeztetést végez.

Letölthető dokumentumok:

Kutatásetikai elvek

Kutatásetikai szabályzat

Állásfoglalások

  1. A Tudományos és Kutatásetikai Bizottság 1/2018. (X.15.) sz. állásfoglalása a személyes adatok tárolásának egyes aspektusairól (pdf és word formátumban)

Tudományos és Kutatásetikai Bizottság ügyrend

1.sz. melléklet (word formátumban)

Eddig kiadott kutatásetikai engedélyek

Kapcsolat: tudomany@barczi.elte.hu

 

Gyakori kérdések

Kinek szükséges kutatásetikai engedélyt kérni?
Mikor kell a Bizottságnak benyújtani a kutatásetikai kérelmet?
Mikor kapok választ?
Vannak-e formai elvárások?
Mit szükséges csatolni a kutatásetikai kérelemhez?
Mi szerepeljen a tájékoztató levélben?
Mi szerepeljen a „Hozzájáruló/Beleegyező” nyilatkozatokban?
Mik az irányelvek a biztonságos adattárolásra?
Van-e lehetőség már megkezdett kutatáshoz kutatásetikai vélemény kérelmezésére?
Milyen eredménye lehet a kutatásetikai kérelem elbírálásának?
Ki a kutatásvezető?

Kinek szükséges kutatásetikai engedélyt kérni?

Minden kari kutató oktatónak a saját kutatásához. Minden kari PhD hallgató kollégának. Olyan nem kari kollégának, akinek a PhD témavezetője kari oktató/kutató.
A BA és MA szintű szakdolgozatok etikai megfelelőségéért a szakdolgozat témavezetője felel. Amennyiben kérdése merül fel, benyújthat kutatásetikai engedélyre irányuló kérelmet, illetve kérhet elővéleményt is.

Mikor kell a Bizottságnak benyújtani a kutatásetikai kérelmet?

Az etikai kérelmet a kutatás, pontosabban a résztvevők toborzásának megkezdése előtt legalább 2 hónappal javasolt benyújtani.

Mikor kapok választ?

A Tudományos és Kutatásetikai Bizottság a kérelem befogadása után 60 napon belül írásos választ küld (mely nem feltétlenül jelenti az engedély megadását). Ha kutatásetikai szempontból kérdéses/hiányzó elemet talál a Bizottság, akkor javaslatot fog tenni, mely alapján módosítania kell beadványt vagy a kutatási tervet.

Vannak-e formai elvárások?

Az Etikai Kérelem kitöltésekor értelemszerűen a releváns pontokat szükséges kitölteni a lehető legnagyobb fokú igényességre törekedve. A Kar neve minden esetben pontosan szerepeljen. Fontos, hogy feltüntetésre kerüljön minden a kutatásban résztvevő kutatótárs neve és pontos beosztása, szerepe.

A Kérelmet a vezető kutatónak és a kérelmet benyújtónak is alá kell írnia, és úgy megküldeni elektronikusan a kapcsolatban megadott e-mail címre. Az üzenet tárgyában minden esetben szükséges feltüntetni „Kutatásetikai Kérelem”.

Mit szükséges csatolni az kutatásetikai kérelemhez?

Az Etikai Kérelem mellékleteként minden esetben el kell küldeni a kutatáshoz kapcsolódó egzakt módon meghatározott módszertani ismertetőt, beleértve a konkrét eszközöket is (mellékelendő, pl. interjú kérdései, kérdőívek, beleegyező és hozzájáruló nyilatkozatok).
Intézményi befogadó nyilatkozat - minta
Titoktartási és együttműködési nyilatkozat - minta

Mi szerepeljen a tájékoztató levélben?

A Tájékoztató levélnek tartalmaznia kell a kutatás célját, a kutató és a kutatásvezető nevét, a kutatás címét, illetve, hogy mely intézmény keretein belül folyik a munka. Minden esetben pontos tájékoztatást kell nyújtani a kutatásban részt vevő személyek „igénybevételéről” (hány alkalommal, mennyi időben, milyen típusú aktivitások várhatóak). Szintén tájékoztatni kell a résztvevőt az adatkezelés módjáról, az anonimitás biztosításáról, valamint arról hogy semmilyen hátránya nem származhat abból, ha úgy dönt, nem vesz részt a vizsgálatban. A tájékoztató levélben szerepelnie kell annak is, hogy a vizsgálatban résztvevőknek, a vizsgálat teljes időtartama alatt jogukban áll indoklás nélkül elállni a részvételtől.
 

Mi szerepeljen a „Hozzájáruló/Beleegyező” nyilatkozatokban?

A Hozzájáruló és/vagy Beleegyező Nyilatkozatokat célszerű közérthetően és tömören megfogalmazni.
A Nyilatkozatokat minden esetben, két példányban szükséges kitöltetni, amelyek közül egy példány a kutatásban részt vevő személyé. Ezt a példányt a kutatás vezetőjének is alá kell írnia.
A Nyilatkozatoknak tartalmaznia kell a Kutató és a Kutatásvezető nevét, a kutatás címét, illetve, hogy mely intézmény keretein belül folyik a kutatás. A vizsgálatban résztvevőknek a vizsgálat teljes időtartama alatt jogukban áll, a vizsgálati részvételtől való, indoklás nélküli elállás. Erről őket szóban és írásban, illetve a Nyilatkozaton is tájékoztatni kell. Amennyiben a résztvevő a vizsgálat folytatásától eláll, a róla eddig felvett adatokat törölni kell. A Nyilatkozatoknak tartalmaznia kell az adatok tárolásáról, az anonimitás védelméről is információt.
A Nyilatkozatok kitöltése előtt a kutatónak kötelessége a résztvevőt tájékoztatni a vizsgálat menetéről és lehetőséget kell biztosítani kérdéseinek megfogalmazására is.
Beleegyező nyilatkozat minta
 

Mik az irányelvek a biztonságos adattárolásra?

A kutatás előkészítésekor szükséges alaposan átgondolni, hogy a beérkező adatok védelmét, az anonimitást milyen módon fogja a kutatócsoport biztosítani. A Kutatás Etikai kérelemben részletesen ki kell fejteni a következő kérdésekre a választ – mind a papíralapú, mind az elektronikus adattárolásra vonatkozóan.
- Milyen módon kerülnek rögzítésre az anyagok?
- Hol fogják azokat tárolni?
- Kik férnek az adatokhoz?
- Hogyan fogják biztosítani az adatok bizalmas kezelést a kutatás alatt és után?

Van-e lehetőség már megkezdett kutatáshoz kutatásetikai vélemény kérelmezésére?

Nincs.

Milyen eredménye lehet a kutatásetikai kérelem elbírálásának?

Az elbírálás nyomán a Bizottság a benyújtott kérelmet:

  • elfogadja
  • módosításra, átdolgozásra visszaküldi (majd a módosított kérelmet újra értékeli) 
  • elutasítja

Ki a kutatásvezető?

A kutatásvezető (nem feltétlenül a kutatást benyújtó) azon személy, aki a kutatásetikai elbírálásra benyújtott kutatásért felelős, legalább tudományos doktori fokozattal (PhD) rendelkező vezető kutató személy.