December elején Gombás Judit és Szűcs Antal Mór (GYMRI) Indiába látogatott - beszámoló a kiutazásról. Oktatóink 2024. február 26-án 15 órától az A/202-es teremben beszámolnak személyesen is élményeikről, sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

Karunk partnere egy Erasmus+ nemzetközi kreditmobilitási projektben az indiai University of Calcutta. A hároméves projekt keretében az indiai partnertől egy oktató, Dr. Santoshi Halder, valamint négy doktorandusz fog 2024-2025 során ellátogatni a Bárczira. A mi oktatói mobilitásunk 2023. december 1-12. között zajlott (jelen kiírás keretében magyar hallgatói mobilitásra nem pályázhattunk). Az egyetemen mind a kollégák, mind a hallgatók nagyon kedvesen és nyitottan fogadtak minket. Előadásainkat változatos témákban tartottuk – Judit beszélt egyebek mellett az adaptált sport fogalmáról és megvalósulásáról, a rendszeres fizikai aktivitás jótékony hatásairól, valamint a kultúrafogyasztás akadálymentesítési lehetőségeiről. Mór előadásainak sorában többek között helyet kapott a beszédfejlődés és annak zavarai, az afázia, valamint a számára oly kedves zeneterápia is. Mór járt már korábban túristaként Indiában, Juditnak ez volt az első találkozása az országgal.

Gombás Judit: „Azt hiszem, amit Kalkuttában átéltem, méltán nevezhető kultúrsokknak. Kalkutta igazi metropolisz, sajnos a nagyvárosi életforma minden negatív vonzatával. Hatalmas a forgalom, amin nem segít, hogy nagyon rossz a tömegközlekedés. Biztosan többen hagynák otthon az autójukat, ha lennének gyorsvasutak, vagy több metróvonal. Így viszont – úgy tűnik – mindenki autózik, amitől hatalmas a szmog. Mivel a járdákon vagy nem lehet közlekedni, mert pl. kitelepülnek főzni, sok hajléktalan ember ott él, vagy egyszerűen nincsenek járdák, számomra elképzelhetetlen (és a helyiek is zömében ezt mondták), hogy lehetne fehér bottal vagy kerekesszékkel közlekedni. Személyi segítőként Dr. Csákvári Judit tartott velem, ugyanakkor Mórra is mindenben számíthattam. Az egyetemen egyébként találkoztunk vak hallgatóval, de a város kaotikus volta miatt őt is kísérik. Ráadásul bár az indiaiak szinte soha nem mondanak olyasmit, ami rossz fényt vethetne az országukra, vele kapcsolatban Halder professzor mégis megjegyezte, hogy egy nőnek nem feltétlenül biztonságos Kalkuttában egyedül közlekedni, egy vak nő vonatkozásában pedig ez fokozottan igaz. Bevallom, számomra az is meglepő volt, hogy jóval kevesebben beszélnek jól angolul, mint azt gondoltam. Az egyetemen hallottunk olyan előadást, amelyben a kolléga meglepő könnyedséggel keverte a helyi bengáli nyelvet és az angolt. Igen szórakoztató, de érthető módon nem tudtam követni. A tanítás talán legnehezebb része az volt számomra, hogy nem tudtam, milyen ismeretekkel rendelkeznek a hallgatók. Így természetesen az órákra készülni sem volt egyszerű, az előadás pedig jócskán igényelt improvizációs készséget. Magyarországon a legtöbben pl. tudják, mi a tandemkerékpár, ám indiai közönségem ezzel nem volt tisztában.”

Mór: "India hatalmas. A Föld legöregebb folyamatosan lakott városának (Varanasi) ad otthont, s enyhe túlzással méreteit tekintve is inkább kontinens, mint ország hatást kelt. 1,4 millárdos lakosságával a napokban átvette a vezetést Kínától (legalábbis ami a népességet illeti). Ekkora időről, ilyen hatalmas térről és társadalomról szinte lehetetlen beszélni, hiszen minden állítás egy bizonyos ponton értelmét veszti vagy megkérdőjelezhetővé válik. Az egyes államok többsége – az EU-hoz hasonlóan – saját nyelvvel, múlttal-történelemmel, szokásrendszerrel, szabályozással rendelkezik. Ezen felül közös nevezőként emelhetjük ki a multikulturalizmust, hiszen a legtöbb közigazgatási egység rendkívül színes társadalmat igyekszik egyesíteni; gondolkodhatunk vallási, iskolázottsági, foglalkozásbeli, nyelvi vagy származásbeli vonatkozásban egyaránt."

Kalkutta a brit gyarmatbirodalom idején biztosította az adminisztrációs központot a korona ékkövének egészen addig, amíg a belső polgárháborús helyzet miatt át nem került a vezetés Új Delhibe. Ennek megfelelően a helyi bengáli és hindu kulturális hagyományok mellett erőteljes nyugati hatással találkozhatunk. Sétatávolságra található a Szent Pál katedrális a Viktória császárnő emléképületétől, a Victoria Memorialtól. Rövid tuktuk úttal eljuthatunk a ’Mother house’-ba is, ahol Kalkuttai Szent Teréz élt és dolgozott máig páratlan, s mindannyiunk számára példaértékű lendülettel, méltóságot biztosítva az elesetteknek. S ezen túl természetesen mosque-ok, hindu templomok, körforgalomba taszított szentélyek, utcai kifőzdék és keleti bazárok végtelen sora található a viszonylag modern felhőkarcolók hűsítő árnyékában.

A Kalkuttai Egyetem kollégái végtelen lelkesedéssel szervezték számunkra a különböző szakmai fórumokat. Érdeklődés, figyelem, s a workshopok esetében lelkes aktivitás fogadott bennünket. Az előadásaink egyaránt érintették a társadalmi részvétel elősegítését, a fogyatékos személyek életének kiteljesedését, valamint a diverzitás modern megközelítését. Lehetőségünk adódott beszélni a zeneterápia magyarországi gyakorlatáról, logopédiai kérdések (elsősorban a beszédfolyamatossági zavarok) up-to-date értelmezéséről, fogyatékos személyek sportolási lehetőségeiről, illetve a disabled/differently abled terminusok közti distinkciótételről.

Hálásak vagyunk, amiért belehallgathattunk helyi szakértők előadásaiba, s ezáltal bepillantást nyertünk egy távoli világ szakmai és kulturális helyzetébe. Rendkívüli meglepetést okozott számunkra az előadás, ami a kígyómarás és a fogyatékosság közötti összefüggéseket mutatta be. India esetében ugyanis a permanens testi korlátozottság jelentős része kígyómarás következtében jelenik meg, így az ellenanyag termelés a legfontosabb prevenciós faktorok között szerepel – derült ki Saurabh Rah prezentációjából.

Bár e projekt keretében Bárczis oktató már nem fog Kalkuttába utazni, az együttműködés még jócskán nem ért véget. A pályázati keret lehetőséget ad egy doktorandusz hallgató rövidtávú mobilitására – az érdeklődőket biztatjuk, hogy ne hagyják ki ezt a lehetőséget! Meghívást kaptunk továbbá Halder kolléga szervezésében, 2024 januárjában megvalósuló nemzetközi konferenciára is, amelyen online fogunk előadni. Amint azt megtudtuk, Nyugat-Bengáliában és általában az országban nehezen elérhető gyógypedagógus-képzés, így ha egyszer indul a Bárczin angolnyelvű BA, a kalkuttai partner közbenjárásával valószínűleg indiai hallgatókra is számíthatunk majd.