A nyelvfejlődési késés szűrése hároméves korban
A logopédiai szűrést megalapozó módszertani fejlesztés
A nyelvfejlődési zavarok jellemző következményei a szociális és érzelmi problémák, tanulási zavarok, melyek hátrányosan érintik az életminőséget a serdülőkoron is túl. Ezek a súlyos következmények azonban időben történő felismeréssel és szakmai támogatással jelentősen csökkenthetők. A 2016-ban, többek között az ELTE BGGYK logopédus oktatói által kezdeményezett jogi szabályzás bevezetése elsőként teremtette meg az általános, preventív szemléletű nyelvfejlődési szűrést Magyarországon. A 3 éves gyermekek szűrésének módszertani alapját a MacArthur-Bates CDI-III magyar adaptációja, a Kommunikatív Fejlődési Adattár 3. (KOFA-3) adta.
A szerzők a KOFA-3 normatív vizsgálatát a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálattal közös kutatási projekt keretében végezték el, 1424 fős, 2;0 és 4;2 éves kor közötti, magyar anyanyelvű gyermekekből álló mintán. A nyelvi fejlettség mutatóin kívül felmérték alapvető demográfiai adatok, születési és egészségügyi körülmények és a társadalmi helyzet (SES) hatását.
Az eredmények megfelelő pszichometriai tulajdonságokat mutattak ki az eljárás öt, a kifejező szókincs, a morfoszintaxis és a nyelvhasználat területeit mérő eredményváltozói esetében, amelyek normális eloszlást mutattak, és erősen korreláltak az életkorral. A lányok eredményei kissé (de szignifikánsan) magasabbak voltak a fiúkéinál a szókincs, a szintaxis, a nyelvhasználat és a produktivitás skáláin. A többszörös regressziós elemzések az életkor, a nem és a szülői iskolai végzettség szignifikáns hatását mutatták ki az összes fő eredményváltozóra. A többi nyolc prediktív tényező - beleértve a családi és a születéssel kapcsolatos tényezőket - egyike sem befolyásolta a nyelvi eredményeket a mintában. Az eredmények összhangban vannak a Kommunikációs Fejlődési Adattár (KOFA-3) nyelvközi felméréseinek többségével, és alátámasztják az eszköz pszichometriai alkalmasságát 30 és 50 hónapos kor közötti gyerekek szűrésére.
Az International Journal of Language & Communication Disorders című folyóiratban megjelent közlemény nyílt hozzáférésű (Open Access).