Erasmus, “Fika” és fehér éjszakák

2018-ban még a Nemzetközi Iroda munkatársaiként pályáztunk az Erasmus+ személyzeti mobilitásra, melyet picit a kényszer, picit a kihívás keresése is szült. Már a szervezési szakaszban “komoly” problémánk akadt: hogy találjunk időpontot? Össze kellett hangolni az oktatói feladatokat a tudományos és nemzetközi dékánhelyettes melletti kötelességekkel, a futó projektekkel és nem utolsósorban egy nászúttal. Végül a tavaszi félév során mindössze két hét jöhetett szóba, amire a szervezett programok közül nem találtunk megfelelőt. Szerencsére már korábban Szőke Dani könyvtáros kollégánk elmesélte, hogy önálló szervezéssel is lehet szakmailag értékes egy ilyen út, így mi is emellett döntöttünk.

Hét csodás napot töltöttünk Stockholmban, ahonnan feltöltődve, rengeteg hasznos tapasztalattal, élménnyel jöttünk vissza, és mennénk is vissza ugyanezekért. Természetesen ehhez kellettek a Stockholmi Egyetem Gyógypedagógiai Tanszékének Erasmus+ munkatársai, akik színes szakmai programmal vártak minket figyelve arra, hogy a délutánok egy része szabad maradjon, illetve kellett a késő tavaszi nyüzsgő Stockholm is.

Az egyetemen töltött hét során közelről is betekintést nyerhettünk az ottani Nemzetközi Iroda működésébe, megosztottuk egymással jó gyakorlatainkat és kihívásainkat. Arra is rá kellett jönnünk, hogy Svédországban sem minden tökéletes, és a Stockholmi Egyetem Gyógypedagógiai Tanszéke kifejezetten küzd azzal, hogy a hallgatóik nem motiváltak az Erasmus+ mobilitási programban való részvételben. Az egyetem pedig különös figyelmet szentel arra, hogy a kiutazó, majd visszatérő hallgatókat életvezetési tanácsadással támogassák, amit kifejezetten áthozható gyakorlatnak gondoltunk.

Lehetőségünk nyílt arra is, hogy a képzésüket közelebbről megismerjük és megbizonyosodjunk arról, hogy számos hasonlóság felfedezhető, ezért bátran ajánljuk Erasmus+ mobilitási célpontként akár hallgatóink, akár oktatóink számára. Nagyon ritka az elsősorban német nyelvterületen túl, más európai egyetemeken, hogy kimondottan gyógypedagógiai képzéssel találkozunk. A  gyógypedagógiai kurzus lista elérhető ITT, de hallgatók vehetnek fel kurzusokat más tanszékekről is.

Nagyon érdekes volt részt venni a hétkezdő, jó hangulatú team-megbeszélésen, ahol kb. fél órában a vezetők, adminisztratív dolgozók és egyéb technikai munkatársak egyenrangú félként meghallgatták egymást, és elmondták, hogy a héten milyen feladataik lesznek, illetve miben kérnek esetleg segítséget. Ezt a megbeszélést egy “Fika” is megelőzte, ami a svéd mindennapok velejárója: ekkor tartanak beszélgetős szüneteket kávé, tea és sütik kíséretében.

A nemzetközi terület különböző munkatársaival és felelőseivel külön-külön is megismerkedhettünk, betekintés nyerhettünk a napi munkájukba, illetve mi is bemutattuk a kart és a nemzetközi gyakorlatunkat. Alkalmunk volt találkozni egy ott élő magyar származású oktatóval is, aki amúgy pedagógiai szakterületen dolgozik, és fel is merült akár egy kutatási, akár egy mobilitási együttműködés lehetősége a Bárczival. Továbbá részt vehettünk egy éppen az egyetemen tartózkodó Fulbright ösztöndíjas oktató előadásán.

Ha most a szakmai tanulságoktól és beszámolótól eltekintünk, akkor a legfontosabb, amit mindenkinek mondani tudunk:

• “Mindig és mindenhol legyen nálad naptej!” - ez az első nap nagy tanulsága, miután ropogósra sültünk városnézés közben...
• “Kösd össze a kellemest a hasznossal!” - ha Erasmus+ mobilitásra mész, használd ki a hétvégét is, és inkább told meg az utazásodat, mert nem biztos, hogy még egyszer lesz lehetőséged abba a városba utazni! Ha szerencséd van, akkor még hétköznap délután is van egy kis időd várost nézni, úgyhogy ne hagyj otthon egy kényelmes cipőt.
• “Csodáld meg a fehér éjszakákat!” - talán az egyik legkülönlegesebb élmény Svédországban, hogy mivel júniusban utaztunk, mindössze 3-4 órára ment le a nap.