Az új tudományos eredmények közzétételének egyik legfontosabb módja a tudományos folyóiratokban történő publikálás. A szerzők által már jól ismert „publikálási kényszer” mindenkit arra ösztönöz, hogy minél több cikket jelentessen meg. A kéziratok leadása előtt azonban érdemes tájékozódni arról, hogy mely folyóiratok felelnek meg a tudományos elvárásoknak.

A folyóirat kiválasztásánál az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni:

• A szerző ismeri-e a folyóiratot, olvasott-e már onnan cikkeket? (Könnyen megtalálhatók-e a folyóiratban előzőleg publikált cikkek, a kiadó beazonosítható, illetve elérhető-e?)
• Egyértelműen megtalálható-e, hogy a folyóiratnál hogyan történik a lektorálás?
• Indexelik-e a tudományos adatbázisok? A WoS és Scopus által indexelt folyóiratok lekérdezhetők az MTMT felületén kialakított keresőben.
• Megtalálható-e a folyóirat az MTA tudományos osztályainak folyóiratlistáin? (Ezt az MTMT nyilvános keresőjében is le lehet ellenőrizni.) A II. tudományos osztály (ide tartozik a neveléstudomány és a pszichológia is) által elfogadott folyóiratok listáit innen lehet letölteni
• Az esetleges publikálási díjra (APC-díj) vonatkozó információkat a folyóirat megadja-e?
• Elismert kutatók szerepelnek-e a szerkesztők között?
• Ha nyílt hozzáférésű a folyóirat, akkor megtalálható-e a DOAJ (Directory of Open Access Journal) adatbázisban?

Forrás: https://konyvtar.elte.hu/hu/kutatastamogatas/szerzoknek/hol-publikaljunk
 
Tájékozódás a folyóiratok tudományos besorolásáról
 
A nemzetközi tudományos folyóiratok besorolásában általánosan elfogadott értékelőrendszer a SCImago Journal Rank Indicator (SJR) és a Journal Impact Facor (IF). Ugyan mindkét értékelés elsősorban a folyóiratok idézettségét elemzi, de számos különbség van a figyelembe vett adatok között.
Az Elsevier kiadó a SCOPUS adatbázis adatai alapján az egyes tudományterületek folyóiratainak a rangsorát mutatja meg a SCImago ingyenesen elérhető portálja.
A Q besorolás a szakterületek folyóiratainak az értékelésében nyújt segítséget. (A rangsor negyedekre osztott: a Q1 besorolás a szakterület folyóiratainak a legrangosabb 25%-át jelenti.)
A Clarivate Analytics kiadó a Web of Science adatai alapján állapítja meg a folyóiratok Impact Factor értékét.
A fenti értékek és besorolások egy adott évre vonatkoznak, az értékelés sajátosságai következtében évente változhatnak.
 
Predátor folyóiratok

A predátor (vagy parazita) folyóiratok elsődleges célja nem a tudomány eredményeinek a terjesztése, hanem a közlési díjak megszerzése. Általában kéretlen levélben keresik meg a szerzőt. Jellemzően hiányzik a cikkek szakmai ellenőrzése.
Majdnem biztosan kizárhatjuk a predátorok közül a nagy nemzetközi adatbázisokban évek óta szereplő folyóiratokat. Az OA folyóiratok esetében a Directory of Open Access Journals oldalán érdemes tájékozódni.
A témával kapcsolatban további információt még a ezen az oldalon találnak. Az interneten számos oldal listázza a predátor folyóiratokat (pl. https://beallslist.net/#update)

Norvég lista

Az itt felsorolt külföldi folyóiratokban 2024-ben megjelenő cikkek az MTA által felügyelt minősítő eljárásokban, pályázatokban nem számolhatók el tudományos közleményként, s így az ezekre kapott idézetek se vehetők számításba az MTMT-ben.
Az MTMT-ben Norvég listásnak megjelölt folyóiratok részletes listája