A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény gyakorlati megvalósulása is egyben a 2017-ben a Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díjat nyert innováció, melynek részleteibe enged betekintést az Együtt oktatunk és kutatunk! Inkluzív megközelítés a felsőoktatásban című kötet.
A “Semmit rólunk nélkülünk” elv jegyében Magyarországon az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon bevezetésre került módszertan lényege, hogy a felsőoktatásban inkluzív csapatban együtt dolgoznak olyan személyek, akiknek az életét az adott oktatási, kutatási téma közvetlenül érinti, és hivatásos oktatók, akiknek a témában tanult tudásuk van. A kötet célja, hogy az alkalmazott módszertan elméleti keretén túl megmutassuk, hogy inkluzív csapatunk milyen participatív és emancipatív megközelítésekkel dolgozik a kutatás, az oktatás és egyéb együttműködési formák terén. Célunk, hogy többféle potenciális célcsoport tagjainak érdeklődését felkeltsük: egyrészt megszólítjuk azokat a hivatásos oktatókat/kutatókat, valamint participatív és emancipatív oktatókat/kutatókat, akik szeretnék alkalmazni a módszertant, vagy továbbfejlesztenék tudásukat. Másrészt segítséget nyújtunk azoknak a hallgatóknak, akik a módszer keretében tanulnak, írnak szakdolgozatot. A kötet formailag és tartalmilag is tükrözi a ránk jellemző sokszínűséget, egymással egyenrangú értéknek tekinti a tudományos ismereteket és a megélt tapasztalatokat egyaránt.
Könczei György így ír a kötetről a fülszövegben:
“Amint e rendhagyó kötetből hamarosan kibomlik Olvasóink előtt, a szerzők által elméletben és gyakorlatban művelt terület két fundamentális eleme: az emberi méltóság és a helyes határoltság kérdése. A participatív (egyetemi) oktatás ma, a 21. század második dekádjának végén, külföldön és hazánkban is unikális kezdeményezés. Legegyszerűbben fogalmazva annyit tesz, hogy közösen oktatnak professzionális, többnyire doktori fokozattal rendelkező tanárok és azzal nem feltétlenül bíró, ám fogyatékossággal élő személyek. Aki tanított, vagy akit tanítottak már iskolarendszerű képzésben, tisztában van vele, hogy a tanári tér – hatalmi tér. Az oktatás, különösképpen a frontálisan és hierarchikusan működtetett, tekintélyelvű és alkalmanként elnyomó, monolit formát öltött oktatás hatalmi terében, ahol a tanár áll a középpontban, sok tekintetben ő gyakorolja a hatalmat. Ezzel a logikával megy szembe számos olyan demokratikus és nemritkán projektközpontú oktatási módszer, amelyet külföldön és Magyarországon egyaránt alkalmaznak. Mi a Bárczin átvettük és alkalmazzuk őket. Olyanok is szép számmal vannak, amelyeket mi fejlesztettünk ki és alkalmazunk is. Ezek a módszerek progresszív környezetként hozzásegítenek egy olyan emberi és oktatási környezet megalkotásához, amely támogatja az oktatás terének demokratizálását. Kötetünk két fontos üzenetet hordoz. Az egyik az emberi méltóság fogalmának fogyatékosságtudományi területen megvalósított újraértelmezése. A másik pedig annak a kérdése, ahogyan azt egyik mesterünktől, Gilles Deleuze-től megtanultuk: hogy mivé válunk mi együtt mindeközben.”
A kötet szabadon elérhető az ELTE Reader-en, valamint nyomtatott formában is a 2018-1.2.1-NKP - Nemzeti Kiválósági Program Szorongás helyett énhatékonyság - A biztonságérzet összetevőinek megismerése; intervenciós eszköz- és programfejlesztés a társadalmi biztonság különböző szegmenseiben működő intézmények és aktorok számára - Inkluzív felsőoktatás alprojekt támogatásával.
