Segítőkutyák a Bárczin

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar nyitott arra, hogy a hallgatók már a képzés során megismerkedhessenek a segítőkutyák világával (pl. Segítőkutyák a gyógypedagógiában c. kurzus, terepgyakorlati lehetőség a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesületnél, Segítőkutyákkal az integrációért I-III. című konferenciák), az alábbiakban szeretnénk néhány fontos információt összefoglaló jelleggel megosztani.

Többféle segítőkutya könnyítheti meg a fogyatékossággal vagy más speciális szükséglettel élő gazdák mindennapjait:

• vakvezető,
• mozgáskorlátozott személyt segítő,
• hangot jelző (hallássérült-segítő),
• rohamjelző (pl. diabéteszben vagy epilepsziában érintett személyek számára),
• személyi segítő kutya (pl. autizmussal élő gazdáknak).

A terápiás kutyákat pedig gyógypedagógiai, pszichológiai, pszichiátriai, konduktív pedagógiai, illetve (re)habilitációs folyamatok során alkalmazzák (pl. korai fejlesztés mozgáskorlátozott gyermekek számára, autizmussal élő felnőttek terápiája, állatasszisztált terápia kórházakban, idősek otthonában).

A segítő és a terápiás kutyák munkájára olyan környezetben is szükség van, ahova egyébként nem lehet állatot bevinni, a speciálisan kiképzett kutyák nem csak otthon vagy az utcán dolgoznak. Például egy látás- vagy mozgássérült gazda egyetemi óra közben is nagymértékben támaszkodhat a kutyája segítségére, egy siket vagy nagyothalló hallgatónak a tűzriasztójelzés érzékeléséhez egy kollégiumban is szüksége lehet a segítőkutyájára.

Ezen célok érvényesüléséhez a jogszabályok különböző jogosítványokat biztosítanak a segítőkutyák gazdáinak a társadalmi beilleszkedésük megkönnyítéséhez. Már a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény is kiemeli, hogy a fogyatékos személyek a segítőkutyájukat bevihetik a közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató mindenki számára nyitva álló területére (7/C. §).

A 2009. december 11-én hatályba lépett, a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009 (XII. 3.) SZMM rendelet is különféle jogokat biztosít a segítőkutyát alkalmazó személyek (gazdák és habilitációs kutyakiképzők) számára. Például a hatályos vizsgaszabályzat alapján vizsgázott és tanúsítvánnyal rendelkező segítőkutyák gazdái illetve kiképzői korlátozás nélkül tartózkodhatnak – a lakosság elől elzárt területek kivételével – minden közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató területén és egyéb, mindenki számára nyitva álló létesítményben (abban az esetben is, ha oda egyébként tilos állatot vinni). A jogszabály – a teljesség igénye nélkül – felsorol néhány konkrét példát:

• közforgalmú tömegközlekedési eszköz, üzlet (pl. élelmiszert árusító üzlet, vendéglátóhelyek), bevásárlóközpont, piac, vásár, szálláshely (pl. szálloda), játszótér, egészségügyi, közművelődési, oktatási, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, közfürdő (pl. strand, uszoda), állatkert, közterület (pl. park).

A terápiás kutyák csak azokra a helyekre mehetnek be korlátozás nélkül, ahol dolgoznak, vagyis az egészségügyi, közművelődési, oktatási, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekbe. A lakosság elől elzárt magánterületeken (pl. étterem konyhája) – érthetően – segítőkutya sem tartózkodhat.

A segítőkutyának nem kell szájkosarat viselnie, mert az akadályozza a munkájában (pl. a mozgássérült-segítő kutya a szájával veszi fel és adja oda a gazdájának a leesett tárgyakat).

A jogszabály kötelezettségeket is előír a segítőkutyát alkalmazó személyek számára:

• Ha a gazda vagy a kiképző beviszi a kutyát azokba a létesítményekbe, amelyekbe ezt a rendelet lehetővé teszi, a segítőkutyának megkülönböztető jelzést (pl. hámot) kell viselnie, amin szerepelnie kell a kiképző szervezet logójának.
• Magánál kell tartania a kutya oltási könyvét (vagy útlevelét) is.
• Minden segítőkutya-gazda páros sorszámozott fényképes tanúsítvánnyal rendelkezik.
• Természetesen a segítőkutyáknak is meg kell felelniük az általános állategészségügyi követelményeknek: érvényes veszettség elleni oltással kell rendelkezniük és széles spektrumú féreghajtó szerrel kell őket kezelni. Az oltási könyvet bármelyik intézményben az üzemeltető kérésére be kell mutatni.
• A gazdának gondoskodnia kell arról is, hogy a kutya a lehetőségekhez mérten rendezett állapotú, tiszta legyen, ne zavarja a többi embert. Azonban irreális elvárásokat a létesítmény üzemeltetője sem fogalmazhat meg a segítőkutyát alkalmazó személlyel szemben (pl. esős időben el kell fogadnia, hogy vizes az állat mancsa), tűrnie kell a segítőkutya használatával járó esetleges kellemetlenségeket, hiszen a fogyatékossággal élő személyeket is megilleti a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés.

Hogyan segítsük szolgálatban lévő kutya munkáját?

• Kérdezés nélkül ne simogassuk, ne ajánljunk neki élelmet,
• ne csalogassuk, ne fütyörésszünk neki,
• saját kutyánkat ne engedjük hozzá.

További információ:

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról.
Letöltve: 2023.02.28. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800026.TV

27/2009. (XII. 3.) SZMM-rendelet a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól.
Letöltve: 2023.02.28. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0900027.SMM

NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesület
Letöltve: 2023.02.28. https://segitokutya.net/

Loványi E. (2020). A segítőkutyák szerepe a társadalmi integrációban – egy emancipatív kutatás eredményei. (Doktori (PhD) értekezés). ELTE PPK, Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest.

Az ELTE BGGYK-n tanuló, segítőkutyával közlekedő hallgatók a Speciális Szükségletű Hallgatók Segítő Testületén (az SHST-n) belül Dr. Loványi Esztert kereshetik további kérdéseikkel (lovanyi.eszter@barczi.elte.hu).

Fotók: Járdány Bence (NEO)