Neuromítoszok elterjedtsége a hazai pedagógusok körében

Csányi Tamás és szerzőtársai közel 800 magyar pedagógus válaszait nemzetközi adatokkal összehasonlítva azt találták, hogy a hazai pedagógusok az 5. legkedvezőtlenebb pontszámot érték el 24 ország közül a neuromítoszokkal kapcsolatban. Különösen elterjedt például az a tévhit, hogy létezik „jobbféltekés” és „balféltekés” tanulás, hogy a mozgáskoordinációs gyakorlatok javítják az olvasási készséget, vagy hogy a tanulók tanulási stílus alapján vizuális, auditív, ill. kinesztetikus típusra oszthatók, és ennek megfelelően célszerű őket tanítani.  

A kutatás érdekes eredménye, hogy bár a megkérdezettek az általános idegtudományi ismeretek terén jó teljesítményt nyújtottak (nemzetközi viszonylatban a 3. legjobb pontszámot érték el), ez nem segített abban, hogy felismerjék az áltudományos nézeteket. A válaszadók 96%-a nagy érdeklődést mutatott az ún. neuropedagógiai módszerek iránt, ugyanakkor ismereteik forrása gyakran a közösségi média és különböző hazai mozgásterápiás tanfolyamok, míg angol nyelvű szakirodalomból csak igen kis részük tájékozódik.

A kutatók szerint fontos lenne, hogy a pedagógusképzés és -továbbképzés során nagyobb hangsúlyt kapjon az evidencia-alapú megközelítés, az áltudományok elleni küzdelem és általában a kritikus gondolkodás.

A tanulmány ezen a linken keresztül érhető el: In-service teachers’ neuroscience literacy in Hungary: A large-scale cross-sectional study 

Borítófotó: Mesterséges intelligenciával generált ábra