Disability Awareness Training

Disability Awareness Training

Andrea Perlusz Phd – Monika Dukic drs.

Eötvös Loránd University Bárczi Gusztáv Faculty of Special Needs Education

In the last two decades, considerable efforts have been made in Hungary to include and re-integrate people with disabilities into the labour market as part of the overall social inclusion of people with disabilities. Although the state is striving to improve the employment of people with disabilities by improving the legal environment, this alone is not sufficient to change the predominantly negative attitudes prevailing in society and to eliminate the unpleasant feelings that characterise encounters with people with disabilities (Sanchez et al., 2020; Tan et al. 2019).

The recommendation of international research on changing attitudes towards disabled people is that, as a multidimensional phenomenon, attitudinal change requires parallel strategies at the personal, community or organisational, and governmental levels (Tan et al., 2019). Several international studies have found that it is necessary to bring different social groups closer together to change negative attitudes. The stereotypes and prejudices associated with people with disabilities need to be overwritten with new social constructs to ensure equal opportunities and equity in learning, work, living conditions and social existence.

During our research, we aim to develop an innovative, strategically important, professionally well-defined project, which includes the creation of a disability awareness program recommended for the adult population and its practical testing, accompanied by quantitative research.

The program is piloted with a labour market actor committed to social responsibility who has plans regarding inclusion and acceptance. The areas and themes of the modules - considering the research of Murfitt (2006) - are experiential practices involving people with disabilities and will include the following: ensuring the equal status of people with disabilities and people with typical developmental needs during the program; facilitating the learning of each other; achieving common goals, participating in tasks together; providing knowledge about disability.

The Situational Multidimensional Attitude Scale (MAS), developed by Findler, Vilchinsky, and Werner (2007) and tested in Hungary by Lendvai (2019), are used in the quantitative study to map the attitudes of the participants toward people with disabilities before and after (30+-5 days) the intervention. The study sample is 40 people from the same company, with 20-20 people in each of the experimental and control groups. People who do not take part in the structured disability awareness program will be included in the control group. Sampling will be non-probability based, quota matched sampling. The Solomon four-group experimental design, which can be reliably used for impact assessment, will be used to obtain a more reliable and valid study on a small sample. It can account for interaction test effects as well as other external variables, overcoming the limitations of pre-test, post-test control group, and post-test control group methods (Kontra, 2011). We intend to use the mathematical-statistical software IBM SPSS Statistics 26 to analyse the results. Our research would result in an innovative, scientifically based disability awareness program, with its outcomes validated by quantitative research and impact assessment, making it objective and reliable, and connecting the university sphere and the labour market as good practice.

A fogyatékossággal élő személyek elfogadását támogató participatív szemléletformáló tréning program

dr. habil. Perlusz Andrea – Dukic Monika

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Az elmúlt két évtizedben Magyarországon is jelentős energiákat fordítottak a megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiacra történő be- és visszahelyezésére, a fogyatékossággal élő személyek teljes társadalmi inklúziójának egyik elemeként. A hazai foglalkoztatáspolitikák fontos eleme a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok foglalkoztathatóságának elősegítése; a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személyek (re)integrációja, munkaerőpiaci versenyképességük kiegyenlítése (Mecséri, 2021).

Mindez azonban elképzelhetetlen a társadalom és a vállalati szféra szemléletformálása nélkül, amelyhez az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód követelménye és a diszkrimináció tilalmának törvényi szabályozása jó alapot ad. Ugyan az állam a jogi környezet fejlesztésével is törekszik a megváltozott munkaképességű személyekként munkát vállaló fogyatékos emberek foglalkoztatásának javítására, ez önmagában nem elegendő a társadalomban uralkodó túlnyomóan negatív attitűdök (Sanchez et al., 2020; Tan et al. 2019;) megváltoztatására, a fogyatékossággal élő emberekkel való találkozást jellemző kellemetlen érzések kiküszöbölésére.

A fogyatékossággal kapcsolatos szemléletformálással foglalkozó nemzetközi kutatások egyik legfontosabb megállapítása és egyben ajánlása, hogy az attitűdváltozás többdimenziós jelenségként párhuzamos stratégiákat igényel személyes, közösségi vagy szervezeti, valamint kormányzati szinten (Tan et al., 2019). Fisher és Purcal (2017) szisztematikus irodalmi áttekintésük során arra a következtetésre jutottak, hogy a többszintű beavatkozások hatékonyabbnak bizonyulnak, mivel foglalkoznak a fogyatékossággal kapcsolatos tapasztalatok sokféleségével, megerősítik a pozitív hozzáállást és átalakíthatják az előzetes negatív attitűdöket. Erős bizonyítékok vannak arra is, hogy a fogyatékossággal élő személyekkel folytatott közvetlen kapcsolat javította az emberek vélekedését, az attitűd ezáltal pozitívabb irányba alakult (Murfitt, 2006; McManus et al. 2011; Keith, Benetto & Rogge, 2015; Fisher & Purcal, 2017). Összességében tehát közelíteni kell az egymástól különböző társadalmi csoportokat ahhoz, hogy a negatív viszonyulás megváltoztatható legyen és a munkáltatók is befogadó szemléletet tükrözzenek. A fogyatékos személyekhez kötődő sztereotípiákat, előítéleteket felül kell írni új társadalmi konstrukciókkal, annak érdekében, hogy a tanulásban, munkában, életkörülményekben, társadalmi létezésben egyaránt biztosítva legyen a fogyatékossággal élő személyek számára az esélyegyenlőség, méltányosság.

Egy olyan jövőbe mutató, stratégiai jelentőségű, szakmailag jól körülhatárolt projektterv kidolgozását tűztük ki célul, mely a felnőtt populációt célzó szemléletformáló program megalkotását és annak kipróbálását tartalmazza, kvantitatív kutatással kísérve.

A kutatás célja kettős: egyrészt módszertanában, témájában illeszkedik Dukic Monika PhD kutatásához, másrészt hozzájárul a társadalom szemléletformálásához a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatban. További célnak tekinthető a K+F tevékenység és a munkaerőpiaci szereplők kapcsolódása, mely érinti az ELTE harmadik missziójának területeit, valamint egy olyan participatív (fogyatékos személyek bevonásával megalkotott) szemléletformáló program létrejötte, mely szélesíti az ELTE, valamint az ELTE BGGYK szolgáltatási portfólióját.

A fogyatékossággal élő személyek elfogadását támogató participatív szemléletformáló tréning program moduláris rendszerben épül fel, mely modulokat az igényeknek és a nemzetközi szakirodalmi ajánlásoknak megfelelően alakítottuk ki, fogyatékos személyek participatív közreműködésével. A többszintű attitűdváltozás elérése érdekében a szemléletformáló program három alkalom alatt kerül megvalósításra. A program egy olyan munkaerőpiaci szereplővel került kipróbálásra, aki elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás terén és konkrét cselekvéseket tervez a befogadás és elfogadás jegyében.

A modulok területei, témái Murfitt (2006) kutatásait is figyelembe véve, olyan saját élményű gyakorlatok, melyek fogyatékos személyek bevonásával kerülnek kialakításra és a következőket tartalmazzák: a fogyatékossággal élő és tipikus fejlődésű személyek egyenrangú státuszának biztosítása a program során; egymás megismerésének facilitálása; közös célok elérése, a feladatokban való közös részvétel; ismeretek nyújtása az adott fogyatékossági típusokról.

A kvantitatív vizsgálathoz Findler, Vilchinsky & Werner (2007) által megalkotott – itthon Lendvai (2019) által kipróbált – szituatív Multidimensional Attitude Scale (MAS) attitűdskálát alkalmazzuk, mely a programban résztvevő személyek (kísérleti csoport), fogyatékos személyekkel kapcsolatos vélekedését igyekszik feltérképzeni a beavatkozás előtt, valamint 30+-5 nap elteltével. A vizsgálati mintát 40 ember alkotja egyazon vállalatból, 20-20 embert a kísérleti- és kontrollcsoportba vonva. A kontrollcsoportba olyan személyek kerülnek, akik nem vesznek részt a strukturált szemléletformáló programban. A mintavétel nem valószínűségi alapon, kvótás, illesztett mintavételi eljárással készül. Annak érdekében, hogy a kis mintán minél megbízhatóbb és érvényesebb vizsgálódást lehessen végezni, a Solomon-féle négycsoportos kísérleti módszert alkalmazzuk, mely megbízhatóan használható hatásvizsgálat céljából. Ez képes kontrollálni az interakciós teszthatásokat, s figyelembe venni a többi külső változót is, túllépve az elő- és utótesztes kontrollcsoportos, valamint az utótesztes kontrollcsoportos módszerek korlátain (Kontra, 2011). A kapott eredmények feldolgozását az IBM SPSS Statistics 26 matematikai-statisztikai programmal végezzük.

Kutatásunk végterméke egy innovatív, tudományos eredményekre alapozott szemléletformáló program, illetve annak kvantitatív kutatással, hatásvizsgálattal bizonyított eredményei, melyek validdá és megbízhatóvá teszik, illetve jó gyakorlatként összekötik az egyetemi szférát és a munkaerőpiacot.