Az alapszaktól a TDK-ig és a doktori képzésig

2021.04.08.
Az alapszaktól a TDK-ig és a doktori képzésig
Németh Vivien az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon végezte el az alap- és a mesterképzést is. Az alapszakos szakdolgozatért járó Walter Bachmann-díjjal és a mesterszakon megírt TDK dolgozattal a háta mögött ma már az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Viviennel a TDK dolgozatírásról, motivációkról és sikerekről beszélgettünk.

Kérlek, mesélj magadról. Mit érdemes tudni rólad?

Autizmus spektrum pedagógiája és tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányos gyógypedagógus vagyok, a Bárczin végeztem az alap- és a mesterképzést is. Az alapképzés után teljes munkaidőben autizmussal élő gyerekekkel és felnőttekkel kezdtem el dolgozni, majd 2017 végétől, a mesterképzés alatt ez kiegészült az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoportban végzett kutatási asszisztensi feladatokkal. Jelenleg másodéves doktorandusz vagyok az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolában és az Autizmus Spektrum Pedagógiája Szakirányon dolgozom tanársegédként. Most főként ezek a feladatok töltik ki az időm nagy részét, de a terepen való munkát sem engedtem el teljesen, hiszen leginkább az autizmussal élő gyerekekkel és felnőttekkel való közös munkát élvezem.

A TDK-n már a mesterképzés alatt vettem részt. 2019-ben első helyezést értem el és különdíjat kaptam a 34. OTDK Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai, Könyvtártudományi Szekció ’Gyógypedagógia elméleti és gyakorlati témakörei’ tagozatán. A témám az ’Autizmus-specifikus perspektíva a fogászati ellátásban’ volt. A témavezetőm Dr. Stefanik Krisztina volt.

Mit jelent számodra a TDK? Mit adott neked?

Egy kis bepillantást a tudományos világba.

Jó lehetőség volt arra, hogy „tét nélkül” kipróbáljam, tényleg élvezem-e ezt és hosszabb távon is megtalálom-e majd itt a helyemet.

Emellett persze a TDK-nak, OTDK-nak nagy presztízse van, így sokat jelentett, hogy például a Doktori Iskolába való felvételinél már fel lehetett tüntetni tapasztalatként.

Hogy találkoztál a TDK lehetőségével?

Erre pontosan nem is emlékszem, mert az egyetemi életben folyamatosan körülvettek a TDK-ról szóló információk és felhívások. Az viszont biztos, hogy számomra ez akkor vált egy lehetséges opcióvá, amikor az alapképzés alatt egy szakdolgozati konzultáció során a témavezetőm, Dr. Stefanik Krisztina felvetette ötletként. Sajnos akkor erre személyes okok miatt nem került sor, de később már a mesterképzés során igen.

Miért döntöttél úgy, hogy TDK-zni szeretnél? Mi motivált?

Sokat jelentett, hogy a témavezetőm felvetette a lehetőséget, így már bátrabb voltam az elindulásban. Emellett persze mindig nagyon fontosnak tartottam az autizmus és a fogászat témáját, a TDK pedig lehetőséget adott arra, hogy még inkább elmélyüljek benne és másokkal is megoszthassam ezt. A TDK előtt már szinte biztos voltam abban is, hogy szeretnék jelentkezni a doktori képzésbe, amihez a TDK-t szintén fontos lépésnek tartottam.

Hogyan, milyen lépésekben jutottál el a TDK-ig?

Az alapképzésben a szakdolgozatomat is ebben a témában írtam, amivel 2017-ben megnyertem a Walter Bachmann-díjat. Talán a témavezetői biztatás után ez volt egy másik fontos lépés a TDK előtt.  

Hogyan találtad meg a témád és a témavezető tanárodat?

A TDK-nál már nem volt kérdés számomra, hogy Dr. Stefanik Krisztina vezetésével szeretnék dolgozni és nagyrészt a téma is körvonalazódott ekkorra, hiszen az alapképzésben írt szakdolgozatomra épült. A szakdolgozati témaválasztásnál tudtam, hogy mindenképpen autizmussal szeretnék foglalkozni és olyan szűkebb témát kerestem, amiben nagyon motivált tudok lenni. Autizmussal élő gyermeket nevelő családokkal beszélgetve egyre világosabbá vált számomra, hogy mekkora nehézséget jelent számukra az egészségügyi ellátás igénybevétele, ezért indultam el ebbe az irányba. Mivel semmilyen hasonló téma nem volt meghirdetve, így félve kerestem meg az ötlettel Dr. Stefanik Krisztinát, aki szerencsére hozzám hasonlóan lelkes volt. Később ezt a nagy témát szűkítettük le kifejezetten a fogászatra. Mivel ez egy multidiszciplináris téma, ezért fontosnak éreztem, hogy olyan szakember is segítse a munkámat, aki a fogászat területén is jártas. Dr. Barna Balázs Károly, a Szegedi Tudományegyetem gyakorló fogorvosa is ellenőrizte a dolgozatomat fogászati szempontból.     

Milyen élmény volt számodra az OTDK?

Nagyon érdekes volt találkozni olyan résztvevőkkel, akik teljesen más témákban dolgoznak. Mivel abban az évben az én szekcióm helyileg Budapesten, ráadásul az ELTE PPK-n zajlott, ez elég ismerős közeg volt számomra. Sajnos a kapcsolódó eseményeken kevéssé tudtam részt venni, pedig nagyon sokszínű és izgalmas programok voltak.

Kiknek és miért ajánlanád a TDK élményt?

Mindenkinek, akit kicsit is érdekelnek a kutatások és van olyan téma, amivel szívesen foglalkozna alaposabban is.

Nem gondolom, hogy csak azoknak tud sokat adni a TDK, akik utána tudományos pályán haladnak tovább, hiszen a Bárczin megtanuljuk, hogy gyógypedagógusként akkor tudunk jól dolgozni, ha a gyakorlati munkánkat tudományos alapokra építjük: ebben is segít a TDK.

Milyen kihívásokra hívnád fel a hallgatótársak figyelmét a TDK-val kapcsolatban?

Sok plusz befektetett munkát, időt és energiát jelent. Talán az is kihívás, hogy mivel nem kötelező, mint például egy szakdolgozat elkészítése, így időnként szükség van egy jó adag önkontrollra ahhoz, hogy tényleg a végére érjünk a munkának. Viszont nagyon sokat tud jelenteni, ha valaki valóban szereti a témát, amivel dolgozik és jó témavezetőt is talál.

Pályáztál-e valamilyen ösztöndíjra a tanulmányaid alatt?

Később, már a doktori képzés alatt kaptam ÚNKP ösztöndíjat, de a TDK időszakában nem volt ilyen forrásom. Bár a teljes képhez hozzátartozik az is, hogy korábban az alapképzés alatt pályáztam köztársasági ösztöndíjra is, amit végül nem kaptam meg. Ugyanakkor a TDK-n való részvétel segítette azt, hogy később ÚNKP ösztöndíjat kaphassak.

A TDK munka mennyiben járult hozzá a későbbi döntéseidhez?

Személyes téren talán megerősítette azt, hogy valóban jó döntés jelentkezni a doktori képzésbe. Ezenkívül pozitív hozományának tartom, hogy 2019-ben a Gyógypedagógiai Szemlében is megjelent a dolgozat egy rövidített, átdolgozott verziója. Ezzel kapcsolatban pedig a legfontosabb, hogy a tudomány és a gyakorlat valóban összeér. Több esetről is tudok, amikor a cikk elolvasása segített abban, hogy a fogorvosok sikeresen tudjanak fogászati beavatkozást végezni autizmussal élő gyermekeknél és felnőtteknél. Szerintem ez a legfontosabb eredmény.