A 2026. május 18–20. között Montpellier-ben, Challenges and Opportunities of GenAI in Teacher Education: Building European Practices címmel megrendezett networking szeminárium a mesterséges intelligencia tanár- és pedagógusképzésben betöltött szerepének átfogó vizsgálatára fókuszált. Maléth Anett (igazgató, Gyógypedagógiai Továbbképző Központ) beszámolója.
A rendezvényre az CHARM-EU hálózat keretében, több európai egyetem – University of Barcelona, Trinity College of Dublin, University of Bergen, University of Würzburg, Université du Montpellier, Abo Akademi University, UMC Utrecht, a Scuola Universitaria Professionale della Svizzera Italiana, valamint az ELTE – oktatóinak és kutatóinak részvételével került sor. A háromnapos program célja az volt, hogy a résztvevők közösen értelmezzék az MI egyetemi oktatásban betöltött jelenlegi és jövőbeli szerepét, különös tekintettel a tantervfejlesztésre, a kurzusdesignra és az értékelésére. A rendezvényen az ELTE hat kara képviseltette magát, ami a közös szakmai élmény révén egy stabil, hosszú távú karközi együttműködés alapjait rajzolja fel.
A program első napján a résztvevők áttekintették a mesterséges intelligencia felsőoktatási alkalmazására vonatkozó hatályos egyetemi szabályozásokat. A különböző intézmények eltérő megoldásai jól mutatták, hogy az MI integrációja európai szinten is sokszínű, ugyanakkor közös kihívásokkal jár: a hallgatói MI‑használat szabályozása, a generatív eszközök oktatási keretei, a plágium és az MI viszonya, valamint az oktatói felelősség kérdései valamennyi intézmény szempontjából hangsúlyosan jelentek meg. A szabályozás gyors áttekintését követően elméleti előadásokra került sor, amelyek az MI‑vel kapcsolatos etikai és adatvédelmi kérdéseket járták körül. Az előadások az átláthatóság, a magyarázhatóság, a torzítások megelőzése és a hallgatói autonómia témáit emelték ki, míg az adatvédelmi szekció a GDPR‑kompatibilis MI‑alkalmazások, a tanulási analitika és a személyes adatok felelős kezelése köré szerveződött.
Az előadásokat követő program – két napon keresztül - workshopok formájában zajlott, ahol a résztvevők nemzetközi csoportokban dolgoztak. A tantervfejlesztési műhelyben azt vizsgálták, hogyan építhető be az MI‑kompetencia a tanár- és pedagógusképzés tantervébe, milyen modulok szükségesek, és hogyan kezelhető az MI mint transzverzális készség. A kurzusdesignnal foglalkozó workshop során egy-egy kurzus MI‑alapú tervezésének szempontjai kerültek átfontolásra: a harmadik csoport az értékelés kérdéskörére fókuszált, különös tekintettel a formatív értékelés MI‑támogatására, az automatikus visszajelzés pedagógiai korlátaira és a hallgatói önértékelés új lehetőségeire. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az MI‑t úgy kell integrálni az egyes folyamatokba, hogy az ne csökkentse, hanem erősítse a hallgatók kritikai gondolkodását és önállóságát.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jövő pedagógusainak érteniük kell, hogyan működik az MI, tudniuk kell, hogyan használják felelősen, képesnek kell lenniük arra, hogy a tanulókat is megtanítsák az MI felelős használatára. A transzverzális megközelítés azt biztosítja, hogy az MI‑kompetencia nem marad meg elszigetelt tudásként, hanem a pedagógiai identitás részévé válik, azaz az MI‑vel kapcsolatos tudás minden tantárgyat, minden módszertani területet és minden tanulási helyzetet átszel, így a tanár- és pedagógusképzés egyik alapvető, horizontális kompetenciájává válik.
A tanulmányút egyik kiemelt eredménye volt az ELTE-s résztvevők közötti intenzív szakmai párbeszéd, amely a hat kar együttműködésével egy olyan közös gondolkodási keretet hozott létre, amely hosszú távon is meghatározhatja az egyetem MI‑pedagógiai fejlesztéseit.
A montpellier-i program egyértelművé tette, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán technológiai újítás, hanem a tanár- és pedagógusképzés mélyreható pedagógiai, módszertani és intézményi átalakulásának katalizátora. A tanulmányút eredményei így nemcsak a résztvevők szakmai fejlődését szolgálták, hanem hozzájárultak egy olyan nemzetközi és intézményközi együttműködési háló kialakításához is, amely hosszú távon meghatározhatja az egyetemi MI‑alapú pedagógiai innovációk irányát.
Köszönöm, hogy erre a nagyon hasznos szakmai utazásra a Kar és az Egyetem lehetőséget adott.