Dr. Imre Angéla (GYMRI) Malagába látogatott, hogy építse a kar nemzetközi szakmai kapcsolatait Spanyolország egyik legdélebben elhelyezkedő egyetemén. Beszámoló a kiutazásról.

Napsütés, tengerpart, tél és tanulás – elsőre talán furcsán hangzik, de Malagában ez teljesen természetes. Amikor november legvégén / december elején megérkeztem a városba, nehéz volt elhinni, hogy néhány nappal korábban még vastag kabátban sétáltam Budapesten. A kellemes meleg, a fények és a tenger közelsége nemcsak a várost, hanem az ember gondolatait is megnyitja. Ebben a különleges hangulatban töltöttem el néhány szakmailag és emberileg is meghatározó napot a Malagai Egyetemen, ahol Marina Calleja Reina, a Pszichológia és Logopédia Tanszék oktatója látott vendégül.

A kapcsolatunk története szinte mesébe illő: Marina még évekkel ezelőtt kereste meg egyetemünket egy Erasmus-látogatás ötletével, amely akkor különböző okok miatt nem valósult meg. Amikor a levele később – szinte véletlenül – elém került, gyorsan kiderült, hogy a közös szakmai érdeklődés, különösen az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) területe, kiváló alapot adhat egy hosszabb távú együttműködéshez. Így indult el az a folyamat, amely végül a decemberi malagai látogatásban öltött testet.

Malagában elsősorban az egyetem Pszichológia és Logopédia Tanszékének munkájába nyerhettem betekintést. Itt a logopédusképzés elsősorban a klinikai területhez kötődik: a végzett szakemberek az egészségügyben helyezkedhetnek el, míg az oktatási intézményekben dolgozó logopédusok, bár ugyanezen az egyetemen, mégis más képzési úton szereznek végzettséget. Külön érdekesség, hogy a hallgatók számára elérhető a pszichológia–logopédia kettős diploma is. A képzés iránti nagy érdeklődést jól mutatja, hogy a végzettek elhelyezkedési aránya kiemelkedően magas.

A tanegységek között az egészségügyhöz kapcsolhatóak mellett számos olyan tartalom is megjelenik – például a korai fejlesztés vagy a számolási zavarok –, amelyek nálunk inkább az oktatási színtérhez kötődnek. Ezek az eltérések különösen izgalmas szakmai párbeszédet indítottak el.

Az egyetemi program részeként részt vettem egy AAK-hoz kapcsolódó gyakorlati órán, ahol a hallgatók a kézjelekről tanultak, majd lehetőséget kaptam arra is, hogy bemutassam a saját egyetemünket és a nálunk elérhető gyógypedagógiai szakirányokat. Bár nem ez a legerősebb idegen nyelvem, de azt gondoltam, ha már Spanyolországban lehetek, spanyolul tartom az órát. A nyelvi közeg itt különösen sokat számított: az angol munkanyelv magától értetődő az egyetemi világban, a spanyol nyelv használata azonban érezhetően gazdagabb beszélgetéseket eredményezett. A hallgatók igazán aktívak voltak, sok kérdés érkezett. Azon nagyon meglepődtek, hogy a mi logopédusaink iskolákban is dolgozhatnak. A legjobban a klinikai munka érdekelte őket, a páciensekkel alkalmazott protokoll, de többet szerettek volna tudni a nálunk folyó AAK-képzésről is.

A gyakorlat megismerése sem maradt el. Egy rehabilitációs központban megnézhettem a szerzett agykárosodással élő páciensek ellátásának néhány jellegzetességét, majd ellátogattunk a Down Málaga központba is, amely egy szülői kezdeményezésre létrejött, ma már közhasznú szervezet. Ez az intézmény nemcsak szakmailag, hanem szemléletében is inspiráló: a hangsúly az együttműködésen, az inklúzión és a mindennapi életben való valódi támogatáson van.

A látogatás egyik legnagyobb értéke azonban kétségtelenül az emberi kapcsolódás volt. Marina már az első naptól kezdve nagyon barátságosan fogadott: megmutatta a várost, és a hosszú séták, kávézások alatt rengeteget beszélgettünk – szakmáról, oktatásról, hallgatókról, jövőbeli tervekről. Különösen izgalmas volt megtudni, hogy Marina az egyetem Idősek Akadémiáján is tanít, ahol a memória működésével és fejlesztésével foglalkozik. Ez újabb kapcsolódási pontokat nyitott meg, és számtalan további kérdést vetett fel. Jó élmény volt, hogy a beszélgetések egyre inkább spanyolul zajlottak – ami nemcsak nyelvileg, hanem kulturálisan is közelebb hozta a helyi közeget.

Hazafelé már biztos lehettem benne: ez az út nemcsak egy jól sikerült szakmai látogatás volt, hanem egy hosszú távú, emberileg is inspiráló együttműködés első lépése. És bár a decemberi napsütést nehezemre esett magam mögött hagyni, jó érzés volt tudni, hogy januárban Budapesten folytatjuk a közös gondolkodást.

További információ a nem oktatási célú oktatói mobilitási lehetőségekről elérhető erre a linkre kattintva.