Doktori értekezés címe: A közlekedési baleset okozása következtében traumatizált gépjárművezetők járművezetési alkalmasságának alakulása az időmúlás függvényében

Bevezetés: A beszéd- és nyelvfejlődési zavar jelenségköre korántsem szűkíthető a beszéd-, illetve nyelvi képességek elmaradására. A specifikus (akusztikai – fonológiai) feldolgozási képességek összefüggnek a nyelvi képességgel és annak fejlődésével.

Célkitűzés: A Piramis és Pálma, valamint a Kempler-féle teszt eredeti célcsoportja (afázia, vizuális agnózia, Alzheimer-kór mint szemantikus emlékezeti deficit) mellett alkalmasak a 8-12 éves korú gyermekek vizsgálatára is. A kapott eredmények használhatók későbbiekben akár a magyar sztenderd megalkotásához. Nemcsak a fejlődési diszlexiás gyermekek teljesítményét hasonlítom össze a kontroll csoport tagjaival, hanem a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók eredményeit is elemzem (akiknél a vizsgálat lefolyása alatt véltem felfedezni elmaradásokat), kiemelve a háromféleképpen besoroltak közötti különbségeket. Szeretném növelni a populációból kiszűrt mintám számát a mérőeszközeim objektivitásának, reliabilitásának, validitásának biztosítása érdekében.

Vizsgálati módszerek: Vizsgálatomhoz két, még magyar sztenderddel nem bíró tesztet választottam. A Piramis és Pálma teszt a szemantikus memória nonverbális mérőszeköze, a szemantikus feldolgozás kognitív szintjének gyengeségét vizsgálja, amely nélkülözhetetlen az analógiák azonosításához. Daniel Kempler nevéhez fűződő, 24 itemből álló képkiválasztásos teszt a mondatmegértést, a szavak jelentésének feldolgozását 6 szintaktikai jellemzőiben eltérő mondattípus segítségével méri.

Eredmények: Csoportonkénti, életkoronkénti, tesztfeladatonkénti összehasonlítást végeztem. A statisztikai próbák kimutatták, hogy a fejlődési diszlexiások és a szociálisan hátrányos helyzetűek mindkét teszt során elért teljesítményeiben nincs szignifikáns különbség. A fejlődési diszlexiások és a kontroll csoport eredményei szignifikánsan eltérnek. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek és a kontroll csoport paramétereiben szintén van szignifikáns különbség.

Következtetés: A kutatás eredményei alátámasztják, hogy a két teszt alkalmas gyermekek vizsgálatára. Jelzi a nyelvi fejlődés problémáit. A széles körben használt és ismert intelligenciamérő tesztbattériát (WISC-IV) helyettesíthetnénk a Piramis és Pálma, valamint a Kempler-féle teszttel.

Kulcsszavak: a nyelv és a beszéd tipikus fejlődéstől való eltérései, hátrányos környezet, korlátolt nyelvi kód, fejlődési diszlexia, Pyramids and Palm Tress Test (PPT), Kempler Comprehension Test