az inkluzív oktatás kutatása  az egyetemes tervezésű oktatási modellek kutatása társadalmi befogadás, sokszínűség, a  az emberi jogok területének kutatása Társadalomtudományok, kritikai társadalomtudományok (fogyatékosságtudományok Disability Studies)

A kutatás a hazai és a nemzetközi szakirodalom, a vonatkozó hazai és külföldi, nemzetközi jogi szabályozás megismerésén, valamint empirikus adatgyűjtésen alapul. A doktori értekezés e széles tárgyterületen belül – címében foglaltaknak megfelelően – a fogyatékossággal elő személyek felsőoktatáshoz történő hozzáférésével és a felsőoktatásban való részvételével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A kutatás többek között, célirányosan a felsőoktatás területén a fogyatékossággal élő személyek számára jelentkező oktatási és tanulási környezetben megjelenő (a tanulásszervezéssel kapcsolatos, oktatástechnikai és oktatás-módszertani) akadályok vizsgálatával foglalkozik. Tartalmazza a legfontosabb kapcsolódó fogalmak meghatározását, rövid áttekintést nyújt a támogatás alapvető típusairól, majd ezt követően sor kerül a nemzetközi szakirodalom alapján a – jelenlegi hazai gyakorlattól minőségileg eltérő – az úgynevezett „befogadó oktatási és tanulási környezet” (Inclusive Teaching and Learning Environment) kialakítását célzó elméletetek közül, kiemelten egy modell bemutatására. Ez a megközelítés, tervezési módszer, amely az oktatási, oktatás-módszertani, oktatástechnikai akadályok lebontását tűzi ki céljául, a „befogadó oktatási és tanulási környezet tervezése” (Inclusive Design for Teaching and Learning Environment), másként „oktatási és tanulási környezet egyetemes tervezése” (Universal Design for Teaching and Learning Environment) néven ismert. Az újdonságtartalmat az oktatás és tanulási környezetben a fogyatékossággal élő személyek számára jelentkező akadályok azonosítása és a hazai szakmai környezetben egyáltalán nem, vagy alig ismert megközelítések (modellek) ismertetése adja. Az ismertetett felvetések, az új megközelítések tárgyalása azzal a céllal történt, hogy ezek szélesebb szakmai körben ismertté és megvitatottá váljanak.

Az újdonságtartalmat az oktatás és tanulási környezetben a változatos hallgatói összetételű (azon belül a fogyatékossággal élő személyek) számára jelentkező akadályok azonosítása és a hazai szakmai környezetben egyáltalán nem, vagy alig ismert megközelítések ismertetése és további kutatása adja. Fontos kihangsúlyozni, hogy egyértelműen ezen új módszerek, megközelítések megismerése és esetleges alkalmazása mellett szól, ez pedig az, hogy az oktatásban alkalmazott különböző egyetemes tervezési modellek (UDL, UID, UDI) számos előnyt és hatékonyságjavulást eredményeznek a „homogén” hallgatói populációban is. David H. Rose erre utalt akkor, amikor az általa kifejlesztett módszerrel kapcsolatban (UDL) azt mondta, hogy a tanulási folyamatban minden ember másképpen fogadja be és dolgozza fel az új ismereteket (az agy ilyen jellegű működése éppen olyan jellemző minden egyénre nézve, mint az egyének egyedi ujjlenyomata). A diverzitás elsősorban ebben jelentkezik, és az UDL stb. éppen ennek a felismerésnek az alapján képes a tanítás és tanulás eredményességének javítására.