Kutatásainkban a beszédészlelés fejlődését vizsgáljuk olyan szintetizált beszédformák segítségével, amelyek a természetes beszédnél jóval kevesebb akusztikus információt tartalmaznak. Ezek két alapvető típusa a szinuszhullámú és amplitúdómodulált beszéd, melyek a természetes beszéd két eltérő összetevőjét tartják meg (néhány szűk frekvenciasáv változásait, illetve amplitúdóváltozásokat), E beszédingerek észlelése felnőtteknél és gyrekeknél jellegzetes, gyors perceptuális tanulási jelenségeket indukál. Vizsgálatainkban e jelenségeket igyekszünk operacionalizálni, különféle formában teljesítményfeladatokká alakítani. Ezekl segítségével vizsgáljuk a beszédészlelés során megjelenő tanulást óvodásoknál és kisiskolásoknál. Tipikusan fejlődő gyermekcsoportok mellett nyelvi későket is vizsgálunk, e két csoportban hasonlítjuk össze a gyors perceptuális tanulási folyamatokat. Vizsgáltaaink szerint a fenti két redukált beszédtípus észlelésében mutatott teljesítmény jól értelmezhető összefüggéseket mutat több nyelvi fejlődési teszt ereményeivel is. Végső célunk a diagnosztikai relevancia és a nyelvi fejlesztési lehetőségek alaposabb feltérképezése. 

Kiss Szabolccsal (Pécsi Egyetem) közösen vizsgáljuk óvodások és kisiskolások fogalom-kombinációs képességét elmeolvasási és számolási feladatok segítségével. Ebben az életkorban a gyerekek már számos fogalomtípust képesek gondolkodásuk során kombinálni egymással; ehhez képest meglepő módon vizsgálatainkban azt találtuk, hogy a számfogalom és a hamis vélekedés kombinációja (valamint kisebb mértékben a számfoigalom és a vizuális perspektívafelvétel kombinálása) speciális nehézséget jelentenek a gyerekeknek ebben az életkorban. E nehézség okait igyekszünk feltárni, és ezáltal a fogalmak kombinálásának általánosabb elveire is igyekszünk rávilágítani.