szervezetszociológia

munkaszociolológia

Társadalomtudósokként fontosnak ítéljük a jövőről alkotott víziók és azok jelenben kivehető hatásainak vizsgálatát. Jelen kutatás hangsúlyos célja a cselekvési orientáció és jövővel kapcsolatos várakozások összefüggéseinek mélyebb feltárása is. Lényegesnek tartjuk továbbá annak vizsgálatát, hogy ezek a várakozások kizárva bizonyos lehetőségeket, és lezárva adott utakat miként formálják a jövőt és a jelent. Céljaink elérésének érdekében egyrészt a tradicionális szociológiai interjú módszerét választottuk, másrészt a transition research területén alkalmazott a jövő “menedzselésére” létrehozott technikákat, melyek segítségével a jövő eltérő forgatókönyvei, szcenáriói építhetők fel. E módszerek bizonyultak a leghatékonyabbnak annak érdekében, hogy a jövővel szemben támasztott fikcionális várakozások narratíváit szociológiai szempontból megragadhassuk és elemezhessük. Célunk e módszerek alkalmazásával szcenáriók azonosítása és magának a szcenárió építés folyamatának elemzése szociológiai szemszögből. Az eltérő módszertani technikákat és a kutatás részterületeit az elképzelt jövő víziókban felfestett várakozások és elvárások kontextusai az ún. fikcionális várakozások kötik össze. A mesterséges intelligenciáról és a munka jövőjéről alkotott elképzelések jelen vannak a társadalom számos szintjén, hiszen napjainkban széles körben alkalmazott technológiáról van szó, ennél fogva kiemelten fontosnak tartjuk a mesterséges intelligenciára vonatkozó víziók szociológiai vizsgálatát. Vizsgálatunk a 2050-ig létrehozott mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekre és a munkaerő piacra fókuszál.

Megváltozott munkaképességű személyek a munkaerőpiacon.

Gazdasági jelenségek szociológiai szemléletmóddal történő megközelítése.

Természetes nyelvfeldolgozás szociológiai alkalmazásai