Kutatásom középpontjában a tanulás affektív tényezői állnak, melyek magukba foglalják a tanulás hátterében álló érzelmeket, attitűdöket, motivációt. A tanulás affektív feltételeinek iskolai eredményességre gyakorolt hatását tipikusan fejlődő gyerekek esetében kutatások sora bizonyítja, rendkívül kevés vizsgálat irányul azonban az atipikus kognitív fejlődést mutató gyerekek affektív tényezőinek megismerésére, holott a pedagógiai gyakorlatban dolgozó szakemberek mindannyian érzik, tapasztalják e tényezők fontosságát. Kutatásom célja ezért a tanulásban akadályozott és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók elsajátítási motivációjának, tanulási énképének és tantárgyi attitűdjeinek, valamint ezek iskolai teljesítménnyel való kapcsolatának vizsgálata.

Kutatásom célja az olvasás és az olvasástanulás háttérében álló  motívumok - mint például az olvasási énkép, attitűdök, célorientáció stb. -   feltárása és megismerése, az olvasási képesség és az olvasási motiváció közötti kapcsolat feltárása, az olvasási motiváció fejlesztési lehetőségeinek kidolgozása. 

A nagymintás rendszerszintű oktatási mérések jelenlegi gyakorlatában a mérés keretei és eszközei az SNI tanulók bizonyos csoportjai számára kedvezőtlen feltételeket teremtenek, melynek eredményeképp a mérés validitása sérülhet. Bár ezekben a mérésekben a részvétel az SNI-tanulók számos csoportja számára lehetőségként adott, gyakran alulreprezentáltak a felmérésekben vagy teljesítményük az eredményekbe nem is számít be. Kutatásunk célja, hogy a mérések adaptálásával és valószínűségi tesztelméleti modellek alkalmazásával lehetővé tegyük a sajátos nevelési igényű tanulók részvételét a nagymintás oktatási mérésekben, valamint eredményeinek összehasonlítását tipikus fejlődést mutató társaikéval.